Hogyan válasszunk ábrázolási módot?

A következő posztokban három technikát szeretnék bemutatni a következő néhány blogposztban, ami megkönnyítheti a megjelenítés módjának kiválasztását:

• Az "5 kérdés" módszere
• Chartválasztó-mátrix (a következő blogposztban írok róla)
• Chartválasztó-diagram (Dr. Andrew Abela-tól) (a következő blogposztban írok róla)

Mindegyik hasznos, és az eredmény mindhárommal ugyanaz, viszont más-más gondolkodási struktúrához alkalmazkodnak, így mindenki kiválaszthatja azt, amit a legkönnyebben tud alkalmazni.

Emellett minden diagramhoz tartozik egy videó arról, hogy ezeket hogyan lehet elkészíteni Tableau-ban. A videók elején a legegyszerűbb elkészítési módokat próbálom bemutatni, utána pedig némi formázással és további lehetőségekkel toldottam még meg őket.

Mielőtt belekezdenénk megjelenítési módok kiválasztásába szeretném felhívni a figyelmet néhány dologra, amit a vizualizáció minden lépésénél szem előtt kell tartani. Összefoglaló nevükön, az Emberi Értelmezés Alapelvei:

• Elemek egymástól való távolsága /Közeliség/: ha egy ábrán elemeket egymáshoz közel látunk, agyunk automatikusan egy csoportként (összetartozóként kezeli ezeket)

• Hasonlóság: a hasonló elemeket minden esetben összetartozónak érezzük, legyen szó formai, szín-, méret-beli vagy irány szerinti hasonlóságról.

• Körülhatárolás: ha az elemek egy csoportja keretben van, csoportnak érzékeljük őket. Például, ha egy ’scatter plot’-on referencia-vonalat használunk, hogy elkülönítsük a 20% alatti és feletti elemeket, a közönség azonnal érti, hogy két külön csoportról van szó.

• Zártság/Bezárás: Ha felrajzolunk egy formát, ami csak majdnem zárt, az az értelmezéskor egyértelműen zártként épül be.     

• Folyamatosság: ha több objektum egymáshoz van igazítva, folyamatosnak érezzük őket – tudjuk, hogy valamiféle folytonosságot fejeznek ki     

• Kapcsolat: ha az elemeket vonallal összekötjük, egyértelműen csoportot alkotnak azok számára, akik látják az ábrázolást, összetartozóként értelmezik őket. 

Az „5 kérdés módszere”

1. Értékeket akarok összehasonlítani?

Az alábbi ábrázolási formák tökéletesen alkalmasak elemek összehasonlítására. Könnyen kiemelhetők rajtuk az adathalmaz magas és alacsony értékei, és jól ábrázolható ezek egymáshoz való viszonya.

• Oszlopdiagramok

 
- Oszlopdiagram készítése - 

• Vonal diagramok

 - Vonaldiagram készítése - 

• „Bullet” típusú megjelenítés

 - bullet chart készítése - 

2. Valaminek az összetételét szeretném megmutatni?

A következő elemeket akkor használd, ha azt szeretnéd megmutatni, hogy hogyan építik fel a részek az egészet, hogyan viszonyulnak az egészhez (és egymáshoz – de nem ez a lényeg ennél az ábrázolási csoportnál). Például, ha a weboldalt mobilon keresztül elérők arányát akarjuk megmutatni az összes látogatóhoz képest; vagy az összes eladást szeretnénk ábrázolni annak tükrében, hogy melyik sales-es kolléga hogyan veszi ki a részét az értékesítésből.

• Kördiagram

 - kördiagram készítése - 

• Treemap & Bubble

– treemap & bubble chart készítése – 

• Stacked-column (magyarul valószínűleg úgysem értené senki, hogy mire gondolok…)

         – stacked column chart készítése – 

3. Adatok eloszlását vizsgálom?

Ezek az elemek segítenek megtalálni a szélsőértékeket, tendenciákat, átlátni a tartományt, amiben az adataink elhelyezkednek. A teljes kép kialakításhoz elengedhetetlenek ezek az ábrázolási formák az adatok megismerése során.

• Oszlopdiagramok
• Vonal diagramok
• Scatter Plot

– scatter plot készítése – 

• Box-and-whisker plot

 – box-and-wisker plot készítése –

• Hisztogram

– hisztogram készítése – 

4. Trendeket keresek az adathalmazban?

A következő típusok rendkívül hasznosak, ha az adataid mozgását szeretnéd vizsgálni bizonyos időintervallumon belül:

• Vonal diagramok
• Dual-Axis Line

– mérőszámok ábrázolása közös tengelyen – 

5. Az adatok közötti kapcsolatot szeretném jobban megérteni?

Amikor azt keressük, hogy adott változó hogyan hat a többi változóra, az alábbi megjelenítési formákat érdemes elővenni:

• Vonaldiagram
• Scatter Plot
• Heatmap

– heatmap készítése –

• Highlight Table

 – highlighted table készítése – 

További diagrammok felhasználási területei:

Gantt chart – tipikus megjelenítési módja a projektek feladatokra bontásának. Akkor használjuk, ha események, tevékenységek hosszát szeretnénk ábrázolni

Térkép – természetesen a földrajzi adatok megjelenítésére való 😉 Legnagyobb előnye viszont, hogy olyan összefüggések fedezhetők fel a használatával, amik más elemzések során nem lennének láthatók. Olyankor használjuk ezt a megjelenítési módot, amikor a földrajzi eloszlásnak jelentősége van.

 – térképez elemzés készítése –

Felhasznált irodalom: https://www.interworks.com/blog/ ; http://onlinehelp.tableau.com/current/pro/desktop/en-us/help ; Hubspot.com/ChoosingCharts

Ha kipróbálnád magad élesben, minden Tableau termék esetében „free trial” áll rendelkezésre. Letöltheted, és a segítségével elkezdheted mélyebben megismerni saját adataidat.

Amennyiben pedig továbblépnél és szeretnéd ezekből a lehetőségekből a mindennapi munkában minél többet hasznosítani, keress fel minket az elérhetőségeink valamelyikén, és mi segítünk megtalálni azokat a területeket, ahol a legnagyobb üzleti hasznot realizálhatod egy ilyen eszköz használatával, természetesen szakmai támogatást nyújtunk a bevezetéshez